A meszet égetett mészre és oltott mészre osztják. Az oltott mész fő összetevője a kalcium-oxid (CaO), amelyet magas kalcium-karbonát (CaCO₃) tartalmú mészkő égetésével nyernek jól szellőző mészkemencében 900 fok feletti hőmérsékletre. Higroszkópos, és szárítószerként is használható, hazámban gyakran használják, hogy megakadályozzák a tárgyak nedvesedését.
Az égetett mész (CaO) vízzel való reakcióját kalcium-hidroxid előállítására mészoltásnak vagy feltárásnak nevezik. Ez a vízzel való reakció (nagy mennyiségű hő szabadul fel) vagy a levegő nedvességfelvétele oltott meszet, más néven mészhidrátot eredményez. Az oltott mész 1,56 grammot old fel egy liter vízben (20 fokon). Telített oldatát mészvíznek nevezik, amely lúgos, és a levegőből szén-dioxidot szív fel, és kalcium-karbonát csapadékot képez. A reakció termékét, a kalcium-hidroxidot oltott mésznek vagy mészhidrátnak nevezik.
A mészoltás nagy mennyiségű hőt bocsát ki, és térfogata 1-2-szeresére nő. A jól égetett, magas kalcium-oxid tartalmú mész gyorsabban elalszik, több hőt bocsát ki és térfogata nő. Az építkezéseken a mész oltásának két általános módja az oltott mészszuszpenziós módszer és az oltott mészporos módszer. Az oltás után keletkező mészszuszpenzióban a mészszemcsék rendkívül finom (kb. 1 μm átmérőjű) részecskékkel és nagy fajlagos felülettel (10-30 m²/g) kalcium-hidroxid kolloid szerkezetet alkotnak. Felületén vastag vízréteg adszorbeálódik, ami lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű vizet szívjon fel, így erős vízmegtartó képességet mutat. A cementhabarcshoz kevert habarcs létrehozása céljából hozzáadva jelentősen javítja a habarcs bedolgozhatóságát.
A mész szárítás, kristályosítás és szénsavasodás révén megkeményedik. A levegő alacsony szén-dioxid-tartalma és a szén-dioxid behatolását és a víz elpárolgását megakadályozó, szénsavasodás után kialakuló megkeményedett kalcium-karbonát héj miatt a keményedés lassú, az edzett szilárdság alacsony. Az 1:3 arányú mészhabarcs nyomószilárdsága 28 nap után mindössze 0,2–0,5 MPa. Nedves környezetben a mészben lévő víz nem párolog el, és a szén-dioxid nem tud behatolni, ami megállítja a keményedést. Ezenkívül a kalcium-hidroxid vízben gyengén oldódik, így a megkeményedett mész vízzel érintkezve feloldódik és szétesik. Ezért a mész nem alkalmas olyan környezetben való használatra, ahol hosszan tartó nedvesség vagy vízbe merül.
A kikeményedés során a mész nagy mennyiségű vizet elpárologtat, jelentős térfogati zsugorodást okozva, és hajlamossá teszi a kiszáradó zsugorodási repedések kialakulására. Ezért a meszet nem szabad önmagában használni; általában olyan anyagokkal keverik, mint a homok, papírpép és kenderrost a zsugorodás csökkentése, a szakítószilárdság növelése és a mész megőrzése érdekében.
A mész erős lúgosságú, és szobahőmérsékleten reagálhat üvegszerű aktivált szilícium-dioxiddal vagy aktivált alumínium-oxiddal, hidraulikus termékeket és cementet képezve. Ezért a mész továbbra is fontos nyersanyag az építőanyag-iparban.
A mészzagyot általában úgy állítják elő, hogy vizet adnak a kalcium-oxidhoz. Mivel a kalcium-hidroxidnak viszonylag alacsony az oldhatósága, gyakran kalcium-hidroxid szuszpenziót (azaz oldatlan kalcium-hidroxidot tartalmazó vizes oldatot) eredményez. A mésziszap viszont egy zavaros folyadék, amelyet a mész vízzel való hígításával nyernek (a mész tömegének körülbelül 2,5-3-szorosa).
